Az üzemi tanácsról
A tapasztalatok szerint sok kollégánk nincs tisztában az üzemi tanács szerepével, nem tudja, hogy miért van szükség üzemi tanácsra, vagy mi a különbség a szakszervezet és az üzemi tanács között. Az alábbi összefoglaló nekik szól.
Mi az az üzemi tanács?
Kezdjük az elején: miért kell üzemi tanács? Azért mert a törvény ezt mondja. Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről rendelkezik az üzemi tanács választásával, működésével kapcsolatos kérdésekről, meghatározza az üzemi tanács jogosítványait. Az üzemi tanács a munkavállalók képviselete a vállalaton belül, a dolgozók azon keresztül gyakorolják a törvényben biztosított részvételi jogukat. Vagy más nézőpontból: az üzemi tanács a társasági vezetés döntéseinek szociális szempontú kontrollját adja.
Milyen jogosítványai vannak az üzemi tanácsnak?
Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni: a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét (pl.: létszámleépítés), az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését, a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét. A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot: a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről, a bérek, keresetek alakulásáról, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről. Ez azt jelenti, hogy vannak kérdések, amelyben a vállalat nem határozhat az üzemi tanács nélkül, vannak döntések, melyek előtt köteles a véleményét kérni (igaz, nem kell egyetérteniük), és vannak információk amiket meg kell osztania az üzemi tanáccsal.
Mi a különbség a szakszervezet és az üzemi tanács között?
Mind az üzemi tanács, mind a szakszervezet a dolgozói részvétel kiterjesztése a munkahelyre, a két szerven keresztül a dolgozókat bevonják a gazdasági aktivitás azon területeire, ahol munkájuk által érintettek. Az üzemi tanács és a szakszervezet közös jellemzője, hogy a munkáltatónak mindkét szerv felé tájékoztatási kötelezettsége van a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintően. A két érdekképviseleti forma céljaiban és létjogosultságában meglévő különbség, hogy a szakszervezet mindenekelőtt érdekképviseleti szerv, mely célja, hogy a kollektív szerződés által a munkaadókkal együtt szabályozza a foglalkoztatás feltételeit. A szakszervezet szerepe abban rejlik, hogy egyrészt a kollektív szerződés megkötésével meghatározza a vállalatirányítás kereteit, így hatással van a döntés-előkészítési folyamatra. Másrészt abban az esetben, ha a munkavállalók számára nem elfogadható álláspont alakul ki a vezetés és az üzemi tanács között, akkor véleménynyilvánítási jogával élhet, továbbá kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet, vagyis befolyásolja a döntés utáni állapotot is. Az üzemi tanács a vezetést támogató, informáló és döntések előkészítését segítő testület, amely beleépül a vállalati struktúrába. A vállalatvezetéssel karöltve hozza meg a munkavállalókat érintő döntéseket, célja a vezetéséhez hasonlóan a vállalat gazdasági érdekeinek szem előtt tartása. A vállalatirányítással való kapcsolatát inkább a konfliktusmentesség jellemzi, információval látja el a managementet a dolgozókat érintő kérdésekben, és a munkavállalók körében egyfajta támogatási bázist alakít ki a managementdöntéseket érintően. Ugyan van véleménynyilvánítási joga és kezdeményezhet kollektív munkaügyi vitát, ám ezen jogaival ritkán él. A szakszervezetek ezzel szemben társadalompolitikai tényezők, amelyek a szervezeten kívül, össztársadalmi szinten is befolyással vannak a munkapiacra és a foglalkoztatásra. Mivel a szakszervezet a vállalati struktúrától elkülönült, így befolyása és ereje független a tagok szervezetben betöltött helyétől. A két szervezet jogaiban fellelhető alapvető különbségek: a sztrájkjog és a kollektív szerződés megkötésének joga. A sztrájkjoggal csak a szakszervezet élhet. Az üzemi tanács sztrájkot nem szervezhet, nem támogathat és nem akadályozhat meg, pártatlan magatartásra köteles. Ha a munkavállalók és a munkaadók között vitás kérdésre kerül sor, és az egyeztető, megbeszélések nem vezetnek eredményre, akkor csak szakszervezeti kezdeményezésre tartható sztrájk. Kollektív szerződés kötésére is csak a szakszervezet jogosult, ilyen jellegű egyezmény a munkáltató és az üzemi tanács között nem jöhet létre. A munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, függetlenül attól, hány szakszervezet, érdekképviseleti szervezet működik.
Miért jó nekem, hogy van üzemi tanács?
Amennyiben úgy gondolod, hogy a munkahelyed minden szempontból ideális és elégedett vagy mindennel... nos, akkor Neked igazából mindegy, hogy van-e üzemi tanács vagy nincs. Ha mégsem, úgy a felmerülő problémákat több féle módon is megoldhatod: elintézed magad, végig járva a hivatalos utat; segítséget kérsz a szakszervezetedtől; kapcsolatba lépsz az üzemi tanáccsal. Hogy melyik megoldás a célravezető, az függ a probléma természetétől is, azonban általánosságban elmondható, hogy hatékonyabban lehet kezelni a gondokat, konfliktusokat egy jól működő szervezet segítségével. Döntsd el Te. Az is igaz persze, hogy az üzemi tanács megfelelő működéséhez szükség van a Te közreműködésedre is - mivel a szervezet a munkavállalók egészének érdekeivel foglalkozik, szükséges mindenki érdeklődése és véleménye.
